Posted inGazdaság

Elektronikus földhivatali ügyintézés 2026: miért nem indult el még mindenki számára az E-ing?

Az elektronikus földhivatali ügyintézés, pontosabban az E-ing rendszer teljes körű bevezetésére a jogalkotó az elmúlt években időről időre újabb és újabb határidőt tűzött ki. Sajnálatos módon már konkrét időpont sincs, amivel az ügyvédek, jogtanácsosok és közjegyzők (tehát az eljáró jogi képviselők), vagy akár az ügyfelek számolni tudnának.

Az új elektronikus földhivatali ügyintézés szabályait rögzítő ingatlan-nyilvántartási törvény* és annak végrehajtási rendelete* azonban már 2025. január 15. napján hatályba lépett!

Hol tart jelenleg az E-ing és az INYER rendszer?

A földhivatalok 2025 második felétől fokozatosan áttértek az új elektronikus földhivatali rendszer ügyintézői felületére (belső rendszer vagy back-office rendszer), ennek ellenére a jogi képviselők, mint külső felhasználók részére az ügyfélfelület (front-office) még mindig csak tulajdoni lap lekérésre elérhető.

Az E-ing elektronikus ingatlan-nyilvántartás ügyfélfelülete, ahol jelenleg csak a tulajdonilap-másolat lekérdezése és a földmérők névjegyzéke érhető el
Az ügyfelek számára jelenleg elérhető elektronikus ügyintézés a földhivatalokban

Az ügyvédi felületre belépve jelenleg az E-ingnek csak fenti szolgáltatásai érhetők el. A tulajdoni lap lekérés már korábban is digitális volt.

A legfontosabb, az adat-, tény- és jogváltozás bejegyzésére irányuló digitális eljárás azonban még nem.

Egy ingatlan adásvételi szerződés esetén például a jogi képviselők egyelőre nem tudják bejegyezni a vevőt, mint új tulajdonost az E-ing rendszerben – továbbra is csak a hagyományos, papír alapú földhivatali ügyintézéssel, vagy az e-Papír rendszeren keresztül, vagy pedig a hivatal tárhelyére történő feltöltéssel tudják benyújtani az okiratokat és kérelmeket.

A jogi képviselők még mindig csak a hagyományos, papír alapú földhivatali ügyintézéssel, vagy az e-Papír rendszeren keresztül , továbbá a hivatal tárhelyére történő feltöltéssel tudják benyújtani az okiratokat és kérelmeket.

Az e-Papíron és a tárhely feltöltésen keresztüli ügyintézés azonban közel sem egyenlő az új E-ing rendszerű elektronikus földhivatali ügyintézéssel, sem a teljes digitalizáltságot, sem az új rendszer messzemenő joghatásait tekintve.

Mit jelent(ene) az elektronikus ügyintézés a földhivatalokban?

A jogalkotó legfontosabb célkitűzése az áttérés az eddigi, alapvetően papír alapú ügyintézésről a teljesen digitalizáltra, ezért az új ingatlan-nyilvántartási törvény egy korszerű, a digitalizációra épülő (ingatlan-nyilvántartási) eljárás szabályait vezeti be a magyar jogrendbe.

Az elektronikus földhivatali ügyintézési rendszer részei: INYER ingatlan-nyilvántartási, FFTR földmérési, térképészeti és telekalakítási, FFORG földforgalmi, MEHET mezőgazdasági hatósági eljárások

Hasonlóan fontos jogszabályi változtatás volt a cégnyilvántartási eljárás teljes digitalizálása 2008. július 1. napján. A cégnyilvántartás akkor, a törvény hatályba lépését követően, egy rövid átmeneti időszak után zökkenőmentesen átállt a digitalizált eljárásra, és a mai napig korszerűsödik.

Sajnos a teljesen digitalizált ingatlan-nyilvántartási eljárás bevezetése nem ilyen zökkenőmentes.

Az elektronikus földhivatali ügyintézés folyamatábrája az E-ing rendszerben, a belépéstől a meghatalmazáson és a beadvány benyújtásán át a határozat kézbesítéséig
Az elektronikus földhivatali ügyintézés az E-ing rendszerben. Az eljárás középpontjában a meghatalmazás áll.

Miért torlódtak fel az ingatlan ügyek?

Dr. György István, korábbi közigazgatásért felelős államtitkár 2026. április 17. napján válaszlevelet (HATHÁT/267-6/2026-KTM) írt Dr. Tóth M. Gábornak, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének a budapesti földhivatalok megnövekedett ügyintézési határidővel kapcsolatban meghozott intézkedéseiről.

A levélben foglalt tájékoztatás szerint a problémát az okozza, hogy a földhivatalok E-ingre történő átállása miatt hatalmas mértékben megnövekedett az elintézetlen ügyek száma. Az ügyek feltorlódását az új rendszer alkalmazási nehézségei okozták, aminek következtében az addigi ügyintézőkénti napi 12-15 elintézett ügy nem volt tartható.

Ennek következtében 15 000 elintézetlen fővárosi ingatlanügy átszignálásra került 16 vármegyei kormányhivatalhoz. Ennek, valamint az E-ingre történő átállás javulásának köszönhetően ismét tartható a napi ügyintézői 15 elintézett ügy, így az elintézetlen ügyek száma folyamatosan, de így is csak lassan csökken.

Dr. György István a levélben utalást tett az Ügyfélfelület megnyitására is:

Egyes végrehajtók már az Ügyfélfelületen nyújtják be a végrehajtási cselekményekkel kapcsolatos hatósági felhívásaikat. A Végrehajtói Pilot rendszerben résztvevő végrehajtók pozitív visszajelzései alapján rövid távú cél, hogy az ország összes végrehajtó irodája bekapcsolódjon a rendszerbe. Középtávon, ütemezetten további külső felhasználók bevonása a cél, elsősorban a hatóságokkal kezdve.

De miért nem érhető el már most az E-ing teljes ügyfélfelülete?

A levélben foglalt tájékoztatás sajnos arra nem tér ki, hogy a jogi képviselők számára mikor nyílik meg a lehetőség az INYER rendszerében ingatlan-nyilvántartási kérelmeik benyújtására, vagy arra, hogy természetes személyek ezen a felületen intézhessék az ügyeiket.

Az a tény, hogy a budapesti földhivatalokban az elmúlt egy évben megnövekedett az ügyintézési határidő, nem lehet elég indok, hiszen a levél szerint is javult és fejlődött az ügykezelői rendszer, a vármegyei kormányhivatalok pedig segítséget tudnak nyújtani az ügyintézésben.

A rendszert jelenleg lassító körülményként említik az E-ingek a többi nyilvántartási rendszerrel történő összehangolását is. Az E-ing rendszer lényege és egyik biztonsági eleme ugyanis, hogy az ügyfelek (természetes személyek és jogi személyek) személyi és lakcímadatai, a cégek cégnyilvántartási adatai stb., valamint az egyéb releváns hatóságok és informatikai rendszerek azonnali összeköttetésben legyenek az ingatlan-nyilvántartással.

Az E-ing rendszer kapcsolata más állami rendszerekkel: SZÜF, KAÜ, DÁP, EFER, RNY, ÖNY, OCCR cégnyilvántartás, SZL, KCR, kamarák és további nyilvántartások
Az E-ing rendszer kapcsolata más állami rendszerekkel. Az ábra nem teljeskörű, például a NAV is kimaradt belőle.

Mint a fenti ábra is mutatja, egy ilyen rendszer összehangolása és hibátlan működtetése nem csekély feladat.

Az elektronikus cégeljárás 2008. júliusi sikeres bevezetésének és az E-ing rendszernek a jogi és társadalmi jelentőségét természetesen nem lehet egy helyen említeni – még kevésbé az informatikai rendszerük összetettségét.

Mivel az ingatlan-nyilvántartás az ország összes ingatlanát tartalmazza, és az ingatlanforgalom, valamint az ingatlantulajdon biztonsága elemi jelentőségű, így teljesen érthető, hogy az eddigi rendszert nem válthatja fel akármilyen. Súlyos következményei lennének ugyanis annak, hogyha az E-ing rendszer nem működne megfelelően.

Erre példa az, amikor a közelmúltban a romániai ingatlan-nyilvántartást hackertámadás érte *(HVG 2026.07.21) aminek következtében leállt az egész ingatlan-nyilvántartás.

Azonban, nem megfelelő biztonsági állapotban bevezetett elektronikus rendszer esetén akár a mindennapi működés során is helyrehozhatatlan problémák keletkezhetnének.

Mindezekkel együtt hogyan áll most az E-ing?

Az ingatlanforgalom, valamint az ingatlantulajdon biztonsága tehát érthető módon óvatosságra int.

A bevezetési határidő többszöri módosítása azonban már nagyon sok bizalomvesztéssel járt. Egy ilyen rendszer hatálybaléptetésének időpontját nem lehet évről évre megváltoztatni.

Újabb és újabb határidő helyett az E-ingre, és főleg annak ügyfélfelületére vonatkozó a legrészletesebb tájékoztatás szolgálna most a leginkább.

Dr. Bodócs Ádám ügyvéd

Fontos! A cikk 2026. augusztus 8. napján kelt, a benne foglalt tartalom szoros összefüggésben áll az elektronikus földhivatali ügyintézés aktuális állapotával. Konkrét ingatlanügyében kérje jogiképviselője tájékoztatását az ingatlan-nyilvántartás aktuális állapotáról, és az ingatlanügyéhez szükséges konkrét teendőkről.

Ezt a cikket Dr. Bodócs Ádám ügyvéd írta, és utoljára 2026. augusztus 8. napján ellenőrizte. Dr. Bodócs Ádám 2012. augusztus óta ügyvéd, akit a Budapesti Ügyvédi Kamara az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosultak nyilvántartásába 2026. április 23. napjával vett fel. Fő ügyvédi szakterülete az ingatlanjog.. A cikkel kapcsolatban elérhető: https://drbodocsadam.hu/ címen.

A cikkben felhasznált források:

*1 2021. évi C. törvény az ingatlan-nyilvántartásról megtekinthető: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2100100.tv

*179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról megtekinthető: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300179.kor

*2021. évi CXLVI. törvény

*az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról

megtekinthető: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2100146.tv

*dr. György István korábbi közigazgatásért felelős államtitkár 2026. április 17. napján válaszlevelet *(HATHÁT/267-6/2026-KTM ) írt Dr. Tóth M. Gábornak a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének a budapesti földhivatalok megnövekedett ügyintézési határidővel kapcsolatban meghozott intézkedésekről. Megtekinthető : https://drbodocsadam.hu/index.php/ugyved-blog/

*HVG Megjelent 2026.07.21 – 13:03 https://hvg.hu/tudomany/20260721_romania-hackertamadas-ingatlan-nyilvantartas-zsarolovirus-adatok-torlese