Ritkaföldfémek nélkül ma se okostelefon, se villanyautó, se katonai műhold nem működne. Ezek az apró, de nélkülözhetetlen elemek vezérlik a modern világot, mégis kevesen tudják, miről is van szó pontosan.
A ritkaföldfémek (angolul: rare earth elements – REE) olyan 17 fémből álló csoportot jelentenek, amelyek a periódusos rendszer lantanoidái közé tartoznak, kiegészítve még két másik elemmel: a szkandiummal és az ittriummal.
Ezek az elemek önmagukban nem különösebben látványosak, viszont elképesztően fontosak. Olyan tulajdonságaik vannak, mint a mágnesesség, a fénykibocsátás vagy a hőállóság – és pontosan ezek miatt nélkülözhetetlenek a modern technológiában. Gondolj csak bele: nincs elektromos autó ritkaföldfémek nélkül, nincs okostelefon, nincs LED-lámpa, nincs katonai radar.
Hol használják a ritkaföldfémeket?
Szinte mindenhol. A mindennapjainkban olyan eszközökben találkozhatsz velük, amikről nem is gondolnád, hogy ilyen ritka nyersanyagokat rejtenek. Például:
-
Okostelefonok és tabletek: kijelzők, akkumulátorok, hangszórók
-
Elektromos járművek: motorok, akkumulátorok, inverterek
-
Szél- és napelemek: mágnesek, félvezetők
-
Katonai technológia: irányított rakéták, vadászgépek, radarok
-
Egészségügy: MRI gépek, röntgenek
-
Zöld technológia: energiatároló rendszerek, hidrogéncellák
Egyetlen hibrid autó például akár 1 kg ritkaföldfémet is tartalmazhat. Egyetlen szélturbina pedig több száz kilót!
Miért olyan fontosak?
Az egyszerű válasz: mert nincs nélkülük technológiai fejlődés. A bonyolultabb válasz pedig: mert a világ energia- és technológiai átállása teljes mértékben ezekre a nyersanyagokra épül. A zöld energia, a digitalizáció és az automatizáció mind-mind ritkaföldfémekre támaszkodik. És mivel az igény egyre nő, a kérdés már nem az, hogy szükség van-e rájuk, hanem az, ki birtokolja a lelőhelyeket.
Ezért kerültek politikai játszmák középpontjába. Donald Trump például előszeretettel emlegette őket az USA gazdasági függetlenségének kulcsaként. Nem véletlen: a világ ritkaföldfém készletének kb. 60-70%-a Kínában található, ami komoly stratégiai kockázat a nyugati országok számára.
Hol találhatók nagyobb készletek?
A világon több ponton is találhatók ritkaföldfémek, de a gazdaságosan kitermelhető, nagyobb volumenű készletek ritkábbak. A legfontosabb lelőhelyek:
-
Kína – messze a legnagyobb termelő, főként Bajnobo és a dél-kínai ionadszorpciós agyaglelőhelyek
-
Ausztrália – Mount Weld lelőhely
-
USA – Mountain Pass (Kalifornia)
-
Oroszország – Lovozero és más északi területek
-
India – parti homokból nyert készletek
Újabban azonban egyre több szó esik Ukrajnáról és Grönlandról, mint potenciális ritkaföldfém nagyhatalmakról. Ezek a területek nemcsak gazdag lelőhelyekkel, de politikailag is izgalmas szereplők a világpiacon – erről bővebben a következő fejezetekben lesz szó.
Miért Trump „kedvencei” a ritkaföldfémek?
Trump kormányzása alatt kiemelt figyelmet kaptak ezek az elemek, mivel az USA stratégiai hátrányban van Kínával szemben. 2019-ben például Trump aláírt egy elnöki rendeletet, mely előmozdította a belföldi ritkaföldfém kitermelést, sőt még Grönland megvásárlásának ötletét is felvetette – részben a ritkaföldfém készletek miatt.
A cél egyértelmű: függetlenedni a kínai importtól, és megerősíteni az amerikai technológiai ipart. Ezért válhatott a ritkaföldfém az új geopolitikai arannyá.
Ritkaföldfémek Ukrajnában
Amikor az orosz-ukrán háborúról beszélünk, a legtöbb embernek energia, gáz és geopolitika jut eszébe. De van egy rejtettebb szál is: a ritkaföldfémek. Ukrajna ugyanis Európa egyik legnagyobb potenciális készletével rendelkezik, amit eddig nagyrészt még ki sem aknáztak.
A Délkelet-Ukrajnában található Krivij Rih, Zaporozzsje és Kirovohrad régiók rendkívül gazdagok vasércben, titánban, lítiumban és bizonyos ritkaföldfémekben. Az Európai Unió már évekkel ezelőtt felfigyelt ezekre a lehetőségekre, hiszen az EU célja, hogy csökkentse a kínai nyersanyagfüggőséget.
Stratégiai jelentőség
A háború kitörése előtt már folytak tárgyalások az EU és Ukrajna között egy stratégiai nyersanyag-együttműködésről. A cél az lett volna, hogy európai beruházások segítségével Ukrajna fejlessze bányászati és feldolgozóiparát – és cserébe biztosítsa a ritkaföldfém-ellátást az EU számára.
Az orosz invázió azonban mindent felforgatott. Az infrastruktúra sérült, a beruházások leálltak, a bizonytalanság pedig megnőtt. Ugyanakkor az ukrán ritkaföldfémkészletek hosszú távon még mindig kulcsszerepet játszhatnak a kontinens nyersanyagstratégiájában.
Befektetői érdeklődés
Az ukrán bányászat iránti érdeklődés nem szűnt meg teljesen. Több nyugati vállalat és befektető figyeli a háború utáni lehetőségeket, abban bízva, hogy Ukrajna újjáépítése során kulcsszerephez juthatnak az ország ásványkincsei. A ritkaföldfémek – különösen a neodímium, prazeodímium és diszprózium – iránti globális kereslet pedig folyamatosan nő, így az ukrán készletek potenciálja óriási.
Ritkaföldfémek Grönlandon
Grönland talán nem az első hely, ami eszedbe jut, ha high-tech alapanyagokról van szó, pedig a világ egyik legnagyobb ritkaföldfém készlete rejlik a jégtakaró alatt. A sziget déli részén található Kvanefjeld nevű lelőhely a világ egyik legnagyobb, még kiaknázatlan ritkaföldfém-telepe.
Geopolitikai játszma
Grönland dán fennhatóság alatt áll, de jelentős autonómiával bír. Ezért is volt nagy port kavaró lépés, amikor 2019-ben Donald Trump felvetette: meg kellene venni Grönlandot. A háttérben nemcsak stratégiai katonai megfontolások álltak, hanem a ritkaföldfémek is.
Kína már régóta jelen van Grönlandon befektetőként, bányászati cégeken keresztül. Ez aggodalommal tölti el az USA-t és Európát, hiszen a sziget lehetne a nyugati világ kulcsa a ritkaföldfémek független beszerzéséhez.
Környezet kontra gazdaság
Grönlandon azonban komoly vita zajlik arról, hogy érdemes-e egyáltalán bányászni ezeket az anyagokat. A helyi lakosság és a környezetvédők aggódnak a természeti károk miatt. A grönlandi kormány többször is megálljt parancsolt a külföldi cégeknek, de a gazdasági nyomás erős.
2021-ben például a baloldali kormány leállította a Kvanefjeld projektet, de azóta újabb tárgyalások kezdődtek, főként ausztrál és amerikai cégekkel. A világ energiaátállása, és a ritkaföldfémek kulcsszerepe újra meg újra napirendre hozza a kérdést.
Mi várható?
Grönland jövője még nem dőlt el, de egy biztos: a ritkaföldfémek miatt stratégiai tényező lett. Amennyiben sikerül fenntartható módon bányászni, a sziget kulcsszereplővé válhat a globális technológiai versenyben.