A Moody’s Investors Service, a világ egyik legnagyobb hitelminősítő intézete, nemrégiben Franciaország és Szlovákia szuverén adósbesorolását is rontotta. Mindkét ország esetében a közfinanszírozási helyzet romlását és az intézményi környezet kihívásait emelték ki fő indokként.
Mi az a Moody’s?
A Moody’s egy nemzetközi hitelminősítő, amely államok, vállalatok és pénzügyi eszközök hitelképességét értékeli. Az osztályzataik iránymutatást nyújtanak a befektetőknek az adott hitelfelvevők kockázati szintjéről. A besorolások az adósság visszafizetési képességét tükrözik, és nagyban befolyásolják az érintettek hitelhez jutási költségeit. Az osztályzatok skálája a legmagasabb, „Aaa” szinttől egészen a kockázatos „C” szintig terjed, ahol a mostani leminősítések a „biztonságos, de romló” kategóriában találhatóak.
Franciaország: súlyos költségvetési problémák
Franciaország hosszú futamidejű államadósságának osztályzatát a Moody’s az eddigi „Aa2”-ről „Aa3”-ra rontotta, a kilátást pedig negatívról stabilra módosította. A döntés indoklásában a hitelminősítő hangsúlyozta, hogy a francia közfinanszírozási helyzet az elmúlt időszakban jelentősen romlott. A belpolitikai instabilitás és a kormányzati működés szűk mozgástere szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy Franciaország nehezen tudja csökkenteni az államháztartási hiányt és az államadósságot.
A Moody’s elemzése szerint Franciaország GDP-arányos államadósságrátája 2027-re 120 százalék körül alakulhat, miközben a költségvetési hiány jövőre 6,3 százalék lesz. Ez jóval magasabb a gazdaságilag hasonló helyzetű országok átlagánál, ami komoly aggályokat vet fel a jövőbeni finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatban. A hitelminősítő arra is rámutatott, hogy Franciaország az elmúlt 25 évben rendszeresen nem tudta teljesíteni költségvetési céljait.
Szlovákia: intézményi romlás és adósságnövekedés
Szlovákia hosszú futamidejű szuverén adósságának osztályzata az eddigi „A2”-ről „A3”-ra csökkent, stabil kilátással. Ez az „A” kategória alsó határának felel meg a Moody’s rendszerében. Az intézmény szerint Szlovákia gazdasági és intézményi környezete az elmúlt évtizedben folyamatos romlást mutat, ami a kormányzati hatékonyság gyengülésében és a szabályozói rendszer minőségének csökkenésében érhető tetten.
A politikai instabilitás és a szakpolitikai döntéshozatal nehézségei tovább rontják az ország helyzetét. A bírósági rendszer és a média reformjait célzó programok gyengítik a fékek és ellensúlyok rendszerét, míg a jogállamisági mutatók romlása miatt Szlovákia hátrányba került más, hasonló besorolású országokhoz képest.
A közfinanszírozás szintén jelentős nyomás alatt áll: a GDP-arányos államadósság a koronavírus-járvány előtti 48 százalékról 2023-ra 56,1 százalékra nőtt, és a Moody’s várakozásai szerint 2027-re elérheti a 62,6 százalékot. A szlovák államháztartási hiány is magasabb lehet a tervezettnél: az idei 5,9 százalékos hiány 2027-re várhatóan 3,5 százalékra mérséklődik, ami még mindig meghaladja a kormány által célzott 2,9 százalékot.
A leminősítések következményei
Mindkét ország leminősítése növelheti az államadósság finanszírozási költségeit, mivel a befektetők magasabb hozamokat várhatnak el a megnövekedett kockázatok miatt. Franciaország esetében különösen aggasztó, hogy a közfinanszírozási gondok hosszú távon növelhetik az adósságteher fenntarthatatlanságát. Szlovákia pedig a belpolitikai és intézményi problémák miatt kerülhet tartósan hátrányos helyzetbe a befektetők szemében.
A Moody’s döntései rámutatnak arra, hogy a költségvetési fegyelem és az intézményi stabilitás kulcsfontosságú a gazdaság hosszú távú fenntarthatósága szempontjából. Franciaország és Szlovákia példája egyúttal figyelmeztetés más országok számára is, hogy a gazdasági instabilitás és a romló intézményi környezet komoly következményekkel járhat a nemzetközi piacokon.