Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2025. április 30-án hozott ítélete alapjaiban változtathatja meg a magyarországi devizahiteles perek eddigi gyakorlatát. A döntés lényege, hogy az adósok csak a ténylegesen átvett forintösszeggel tartoznak, míg az árfolyamkockázatból és árfolyamrésből eredő többletterheket a bankoknak kell viselniük. Ez a jogértelmezés szembe megy a magyar devizahiteles törvényekkel, amelyek eddig lehetőséget adtak arra, hogy az árfolyamkockázatot teljes mértékben az adósok viseljék.
A per egy 2007-es svájci frank alapú autólízing-szerződés kapcsán indult, amelyben a magyar Kúria előzetes döntéshozatalt kért az EUB-tól. A kérdés az volt, hogy a szerződés érvényben tartható-e úgy, hogy egyes tisztességtelennek minősített feltételeket – például az árfolyamrés alkalmazását – egyszerűen kihagynak belőle. Az EUB szerint nem: ha ezek a feltételek alapvetőek, és nélkülük a szerződés nem teljesíthető, akkor azt semmisnek kell tekinteni.
A bíróság hangsúlyozta, hogy a tisztességtelen feltételek nem fejthetnek ki joghatást, és nem lehet őket egyoldalúan helyettesíteni más, kedvezőbb szabályozással. Ez különösen fontos a 2014–2015-ös magyar devizahiteles törvények kapcsán, melyek az MNB hivatalos árfolyamán történő forintosítással próbálták „megmenteni” a szerződéseket. Az EUB szerint viszont ilyen módosításokra csak a fogyasztó kifejezett beleegyezése esetén kerülhet sor – enélkül sérül az uniós jogban rögzített fogyasztóvédelem..
Az ítélet alapján a devizahitelesek akár teljes mértékben visszakaphatják a befizetett törlesztőrészleteiket és költségeiket, kamatokkal együtt, amennyiben a szerződés érvénytelensége megállapítható. Ez hatalmas fordulatot jelenthet több százezer, de akár több millió érintett ügyfél számára. Marczingós László ügyvéd szerint ez a döntés „az eddigi legjelentősebb” a devizahitelesek jogi küzdelmeiben. Szerinte az ítélet alapján minden olyan szerződést, amelyben az árfolyamkockázati tájékoztatás nem volt megfelelő, semmissé kell nyilvánítani.
Az ügyvéd már megkereste a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy az ítélet végrehajtásáról egyeztessen, de választ nem kapott. Emiatt arra biztatja az adósokat, hogy közösen gyakoroljanak nyomást a döntéshozókra tüntetésekkel és petíciókkal, annak érdekében, hogy a magyar állam ne kerülje meg az EUB döntésének érvényesítését.
Az ítélet hosszú távú következményei egyelőre nem teljesen ismertek, de az már most látszik, hogy nemcsak a perek újranyitását teszi lehetővé, hanem a magyar bírósági gyakorlat teljes újragondolását is kikényszerítheti. A devizahiteles ügyek ezzel új szakaszba lépnek, ahol a fogyasztói jogvédelem és az uniós szabályok kerülnek a középpontba.
Források: