Jelentős átalakulás előtt állhat a magyar adórendszer 2027-ben. A kormány által bemutatott új adótervezet a munkavállalók, az egyéni vállalkozók és a gyermekes családok pénzügyeit egyaránt érinti. A tervek szerint csökken a minimálbért terhelő személyi jövedelemadó, ismét szélesebb körben választhatóvá válik a KATA, és módosulnak az édesanyák SZJA-mentességének feltételei.
Az intézkedések között jelentős adókönnyítések és szigorítások is szerepelnek. Az új szabályok a vállalkozások működési költségeire, a dolgozók nettó keresetére és a családok havi költségvetésére is hatással lehetnek. Összegyűjtöttük a legfontosabb bejelentéseket, a tervezett összegeket és azokat a kérdéseket, amelyekre a végleges jogszabályok megjelenéséig különösen érdemes figyelni.
Új adótervezet 2027-re: ezek a legfontosabb változások
A kormány 2026 októberében ismertette a 2027-es költségvetés főbb irányait, amelyekhez jelentős adópolitikai intézkedések kapcsolódnak. A bejelentések egyik központi eleme a munkából származó alacsonyabb jövedelmek adóterhének mérséklése. A személyi jövedelemadó a minimálbér szintjén a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra csökkenne.
A változás a magasabb keresetű munkavállalók egy részére is kiterjedne. A tervek szerint havi bruttó 680 ezer forintos jövedelem alatt sávosan mérséklődne a fizetendő adó, így a kedvezmény mértéke a keresettől függene.
A kisvállalkozók számára az új KATA-szabályozás hozhat jelentős fordulatot. Ismét lehetőség nyílna cégeknek történő számlázásra, valamint a mellékállásban vállalkozók is visszatérhetnének a rendszerbe. Ezzel párhuzamosan emelkednének a havi tételes adók.
A családokat érintő intézkedések között az édesanyák adómentességének átalakítása, a családi pótlék megduplázása és a már működő kedvezmények egy részének fenntartása szerepel.
Fontos, hogy a bejelentett intézkedések eltérő jogalkotási szakaszban vannak. A 2027-es költségvetéshez kapcsolódó részletszabályok még változhatnak, ezért a vállalkozási és pénzügyi döntéseknél a kihirdetett jogszabályok lesznek irányadók.
Visszatérhet a régi KATA egyik legfontosabb előnye
Az egyéni vállalkozók számára az egyik legfontosabb bejelentés, hogy 2027. január 1-jétől ismét lehetőség nyílhat cégeknek és más szervezeteknek történő számlázásra.
A 2022-ben bevezetett szigorítások lényegében a magánszemélyeknek szolgáltató, főállású egyéni vállalkozókra korlátozták ezt az adózási formát. Számos szakember, köztük grafikusok, informatikusok, marketingesek és üzleti szolgáltatók emiatt más adózási módra kényszerültek.
Az új szabályozás megszüntetné ezt a korlátozást, így ismét szélesebb vállalkozói kör számára válhatna elérhetővé a tételes adózás.
A tervezet a mellékállású vállalkozók előtt is megnyitná a lehetőséget. Ez különösen azoknak lehet kedvező, akik alkalmazotti munkaviszony mellett vállalkoznak, tanulmányokat folytatnak, vagy nyugdíjasként egészítik ki a jövedelmüket.
A céges megrendelések ugyanakkor külön adózási szabályok alá esnének. A vállalkozóknak ezért a bevételek összetételét is figyelembe kellene venniük.
A kormány célja egy szélesebb körben alkalmazható, egyszerűbb adózási rendszer kialakítása. A végleges feltételek meghatározzák majd, hogy hány egyéni vállalkozónak éri meg ténylegesen visszatérni.
Mennyit kellene fizetni az új KATA szerint?
A tervezet egyik legfontosabb részlete a havi tételes adó összegének emelése. A főállású vállalkozók általános havi kötelezettsége 100 ezer forintra nőne, miközben a kizárólag magánszemélyeknek számlázóknak átmeneti kedvezményt biztosítanának.
A tervezett összegek a következők:
-
Főállású vállalkozó: havi 100 000 forint.
-
Kizárólag magánszemélyeknek számlázó főállású vállalkozó: 2027-ben havi 75 000 forint, 2028-tól 100 000 forint.
-
Mellékállású vállalkozó: havi 50 000 forint.
-
Céges ügyfelektől származó bevétel: 15 százalékos adóteher, amelybe a befizetett tételes adó beszámítható.
-
Éves bevételi értékhatár: 22 millió forint, amely felett a többletrészre 40 százalékos különadó vonatkozna.
A magasabb havi adóért cserébe a kormány nagyobb társadalombiztosítási ellátási alapot ígér. Ez a táppénz, az anyasági ellátások és a későbbi nyugdíj összegére is hatással lehet.
Az éves keret emelése különösen azoknak kedvezhet, akiknek bevétele az elmúlt évek inflációja és áremelkedése miatt közel került a korábbi 18 millió forintos határhoz.
A vállalkozóknak ugyanakkor pontosan ki kell számolniuk, hogyan alakulna az éves adóterhük a különböző ügyfélkörök mellett.
Cégeknek számlázás: valóban megérheti a visszatérés?
Az új rendszer egyik legérdekesebb eleme a vállalkozásoktól származó bevételek kezelése. A tervek szerint ezekre 15 százalékos adó vonatkozna, amelybe beszámítható lenne az év során megfizetett tételes adó.
Vegyünk egy főállású vállalkozót, aki éves szinten nyolcmillió forintot számláz cégeknek. A bevétel 15 százaléka 1,2 millió forint, ami megegyezik a havi 100 ezer forintos tételes adó éves összegével.
Ebben az egyszerűsített példában a beszámítás miatt nem keletkezne további adófizetési kötelezettség ezen a jogcímen.
Ha ugyanennek a vállalkozónak 12 millió forint céges bevétele lenne, annak 15 százaléka 1,8 millió forintot jelentene. Az éves tételes adó beszámítása után így 600 ezer forint további adó merülhetne fel.
A tényleges számítást befolyásolhatják a részletszabályok és az esetleges évközi változások.
A döntéshez érdemes összevetni az új feltételeket az átalányadózással és a vállalkozói személyi jövedelemadózással is. A megfelelő adózási forma elsősorban az éves bevételtől, a költségektől és az ügyfelek körétől függ.
Csökkenhet az SZJA: 9 százalékos adó jöhet a minimálbérnél
A munkavállalók számára a legfontosabb tervezett változás a személyi jövedelemadó csökkentése. A jelenlegi 15 százalékos általános kulcs helyett a minimálbér szintjén 9 százalékos adózást vezetnének be.
A kormány bejelentése szerint a kedvezmény nem állna meg a minimálbérnél. A havi bruttó 680 ezer forintnál kevesebbet keresők is részesülhetnének az adócsökkentésből, sávosan csökkenő mértékben.
A változtatás a kormány becslése alapján mintegy 2,5 millió munkavállalót érinthet.
Egy minimálbért kereső dolgozó számára a bejelentett számítások szerint havi körülbelül 20 ezer forinttal magasabb nettó fizetést eredményezhet az intézkedés, változatlan bruttó kereset mellett.
A pontos összeg ugyanakkor a 2027-es minimálbértől és az elfogadott adószabályoktól is függ.
A munkáltatóknak is érdemes felkészülniük a változásra, hiszen módosulhatnak a bérszámfejtési folyamatok és a munkavállalóknak adott nettó bérkalkulációk.
A részletes szabályozásból derül majd ki, miként érvényesül a csökkentett adóteher a különböző jövedelmi sávokban.
SZJA-mentesség az édesanyáknak: új jövedelmi korlát érkezhet
Az édesanyák személyijövedelemadó-mentességét szintén átalakítaná a kormány. A tervek szerint a jelenleg jogosult csoportok megtarthatják kedvezményüket, havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatár bevezetése mellett.
Ez a 30 év alatti édesanyákat, a 40 év alatti kétgyermekes anyákat, valamint a három vagy több gyermeket nevelő, jogosult édesanyákat érintheti.
A javasolt szabály alapján a havi egymillió forintot meghaladó keresetrész után személyi jövedelemadót kellene fizetni.
Egy 800 ezer forint bruttó munkabért kereső, jogosult édesanya esetében a kereset továbbra is teljes egészében a kedvezmény határán belül maradna.
Havi 1,2 millió forintos bruttó munkabérnél viszont a határt meghaladó 200 ezer forintos rész adókötelessé válna. A jelenlegi 15 százalékos kulccsal számolva ez 30 ezer forint havi adóterhet jelentene, egyéb kedvezmények figyelembevétele nélkül.
A változás elsősorban a magasabb keresetű édesanyáknál lehetne érzékelhető.
Az intézkedés végleges hatása a törvényszövegtől, a figyelembe vehető jövedelmek körétől és a különböző kedvezmények együttes alkalmazásától függ.
Kétgyermekes anyák: elmaradhat az adómentesség kiterjesztése
A korábban bejelentett szabályozás alapján a kétgyermekes édesanyák fokozatosan váltak volna jogosulttá az élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességre.
A 2026-ban már hatályos rendszer a 40 év alatti, megfelelő feltételeket teljesítő édesanyák számára biztosítja a kedvezményt. A korábbi ütemezés szerint 2027-ben az 50 év alatti, 2028-ban a 60 év alatti, 2029-ben pedig valamennyi jogosult kétgyermekes édesanya bekerült volna a rendszerbe.
A 2027-es költségvetési bejelentések alapján ez a bővítés elmaradna.
Ez azt jelentené, hogy a 40 év feletti kétgyermekes édesanyák a tervezett változtatás miatt nem kapnák meg automatikusan az életkorhoz kötött új jogosultságot.
A már meglévő kedvezmények ugyanakkor a bejelentések szerint fennmaradnának, az egymillió forintos kereseti korláttal.
Ez különösen fontos azoknak a családoknak, amelyek a következő évek várható adómentességével számolva tervezték a költségvetésüket.
A gyermekek után járó családi adókedvezmény fenntartását szintén bejelentették, így az érintett szülők továbbra is számolhatnak ezzel a lehetőséggel.
Megmaradhat a 25 év alatti fiatalok adókedvezménye
A fiatal munkavállalókat érintő szabályozásban a kormány a jelenlegi SZJA-kedvezmény fenntartását tervezi.
A 25 év alatti fiatalok továbbra is az országos bruttó átlagkeresethez kötött felső határig mentesülnének a személyi jövedelemadó megfizetése alól, a jogszabályban meghatározott jövedelmek esetében.
Ez különösen fontos lehet a pályakezdőknek, akiknek a nettó keresetét jelentősen befolyásolja az adókedvezmény.
A kedvezmény összege az adott évre meghatározott jövedelmi korláthoz igazodik. A határ feletti jövedelemrészre továbbra is adófizetési kötelezettség vonatkozhat.
A fiatalokat foglalkoztató vállalkozások számára a kedvezmény fenntartása a bértárgyalások és a munkaerő-felvétel során is lényeges szempont maradhat.
A tervezett általános adócsökkentés és a fiatalok már meglévő mentessége közötti kapcsolatot a részletszabályok határozzák majd meg.
A munkavállalóknak ezért érdemes a kedvezmények érvényesítési sorrendjét is figyelembe venniük a várható nettó kereset kiszámításakor.
Duplázódhat a családi pótlék 2027-től
A kormány tervei szerint 2027 januárjától megduplázódna a családi pótlék jelenlegi összege. Az intézkedés a gyermekeket nevelő családok rendszeres havi bevételét növelné.
Egy gyermek után az általános családi pótlék jelenleg havi 12 200 forint, ami a tervezet szerint 24 400 forintra emelkedne.
Kétgyermekes családoknál a jelenlegi, gyermekenként 13 300 forintos összeg 26 600 forintra nőne, így a két gyermek után összesen havi 53 200 forint járhatna.
Az emelés különösen azoknak a családoknak jelenthet érezhető segítséget, amelyeknél az élelmiszer, a lakhatás és az iskoláztatás költségei jelentős részt képviselnek a havi kiadásokból.
A családi pótlék emelése önálló intézkedés lenne, amely a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kedvezményektől elkülönülten működik.
A gyermekek után járó családi adókedvezmény a bejelentések szerint szintén megmaradna.
A családok számára ezért a 2027-es változások összesített hatását érdemes vizsgálni, különösen akkor, ha a szülők adómentességre vagy más kedvezményre is jogosultak.
Áfamentesség és vállalkozói adózás: mire érdemes figyelni?
A 2027-es év egyik fontos változása az alanyi áfamentesség értékhatárának emelkedése is. A már elfogadott szabályozás alapján a 2026-os 20 millió forintos határ 2027-ben 22 millió forintra nő.
Ez sok kisebb szolgáltató és kereskedelmi vállalkozás számára jelenthet könnyebbséget.
Fontos különbség, hogy az alanyi áfamentesség és a kisadózók bevételi kerete két külön jogintézmény, még akkor is, ha a tervezett éves értékhatáruk azonos.
Egy vállalkozásnak az áfával kapcsolatos kötelezettségeit saját tevékenysége és az áfatörvény rendelkezései alapján kell megállapítania.
A kisebb vállalkozások számára ezért különösen fontos lesz megvizsgálni, hogy melyik adózási mód mellett marad a legkedvezőbb a működésük.
A könyvelési költségek, a várható árbevétel, az alkalmazottak száma és a céges ügyfelek aránya egyaránt befolyásolhatják a döntést.
Az év végi adótervezés során célszerű több bevételi forgatókönyvvel is számolni, hiszen a kedvezőnek tűnő havi adó önmagában még nem feltétlenül jelenti a legalacsonyabb éves közterhet.
Mit jelenthet az új adócsomag a vállalkozásoknak?
A kis- és középvállalkozások számára a bejelentett intézkedések egyszerre teremthetnek új lehetőségeket és alkalmazkodási feladatokat.
A tételes adózás kibővítése megkönnyítheti bizonyos egyéni vállalkozók működését. A céges számlázás újbóli engedélyezése pedig új lehetőségeket nyithat azok számára, akik vállalati ügyfelekkel dolgoznak.
A munkavállalók adóterheinek csökkentése közvetetten a munkaerőpiacra is hatással lehet. Változatlan bruttó bér mellett magasabb nettó kereset alakulhat ki, ami egyes vállalkozásoknál a bértárgyalások menetét is befolyásolhatja.
A magasabb vállalkozói tételes adó ugyanakkor növelheti azoknak a szolgáltatóknak a kiadásait, akik jelenleg alacsonyabb havi közterhet fizetnek.
A változások miatt a vállalkozóknak érdemes áttekinteniük a következő évi pénzügyi terveiket, áraikat és szerződéseiket.
A megfelelő döntéshez elengedhetetlen a várható éves bevételek és a tényleges adóterhek összehasonlítása.
Különösen azoknak lehet fontos a felkészülés, akik 2027-ben új vállalkozást indítanának, vagy adózási formát váltanának.
Mikor léphetnek életbe az új adószabályok?
A legtöbb bejelentett változás tervezett indulási időpontja 2027. január 1-je.
Az új KATA-javaslat társadalmi egyeztetése 2026. október 14-én zárult le, a 2027-es költségvetéshez kapcsolódó intézkedések részletes jogalkotási folyamata pedig még előttünk áll.
A végleges szabályokat a jogszabályok elfogadása és kihirdetése után lehet pontosan értelmezni.
Különösen fontosak lesznek az átmeneti rendelkezések, amelyek meghatározhatják, hogyan térhetnek át az egyéni vállalkozók egyik adózási formáról a másikra.
A jelenleg kisadózó vállalkozók számára a tervezet átmeneti lehetőséget is tartalmaz. Bizonyos feltételek mellett 2027-ben még a korábbi rendszer szerint működhetnének, 2028-tól azonban az új szabályozás válna általánossá.
A munkáltatóknak a bérszámfejtési rendszereket, a vállalkozóknak pedig az adózási nyilatkozatokat és a pénzügyi terveket kell majd szükség szerint módosítaniuk.
A következő hónapokban ezért érdemes figyelemmel kísérni a hivatalos jogszabályokat és a NAV tájékoztatóit.
A 2027-es adózásra már most érdemes felkészülni
A bejelentett adóváltozások érdemben befolyásolhatják a magyar munkavállalók és kisvállalkozók pénzügyeit. A minimálbér adóterhének csökkentése, a vállalkozói adózás átalakítása és a családokat érintő intézkedések különböző mértékben változtathatják meg a havi elkölthető jövedelmet.
Az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy a tervezett kedvezmények és az új közterhek együttesen milyen eredményt hoznak az egyes adózói csoportok számára.
A vállalkozók esetében az éves bevétel és az ügyfélkör, a munkavállalóknál a bruttó kereset, a családoknál pedig a jogosultsági feltételek határozhatják meg a tényleges pénzügyi hatást.
A 2027-es adótervezet számos jelentős változást vetít előre. A végleges döntésekkel azonban érdemes megvárni az elfogadott jogszabályokat, és szükség esetén könyvelő vagy adótanácsadó segítségével felmérni a lehetőségeket.