A gazdasági és vállalkozási tevékenység folytatása során gyakran előfordul, hogy a természetes személy több gazdasági társaságban is különböző minőségben – tulajdonosként, ügyvezetőként, képviseletre jogosultként – jelenik meg. Ezen pozíciók nyilvános hozzáférhetősége – például a cégnyilvántartás útján – zavaró lehet azon személyek számára, akik nagyobb fokú magánszférát kívánnak fenntartani, illetve szeretnék szakmai és magánéletüket egymástól jól elkülöníteni. Ön is szeretne rejtve maradni a kíváncsi szemek elől?
Egyre összetettebb nemzetközi pénzügyi és jogi környezetben, valamint a megnövekedett transzparenciát előíró adatcserék és adminisztrációs kötelezettségek mellett különösen indokolttá vált olyan struktúrák alkalmazása, amelyek a vállalkozással kapcsolatos tulajdonosi és gazdálkodási adatok nyilvánosságát minimalizálják. Az ilyen struktúrák elsődleges célja a természetes személy magánvagyonára és annak szerkezetére, valamint a vagyont érintő jogosultságaira vonatkozó információk nyilvános hozzáférhetőségének csökkentése, a magánélet védelmének fokozása érdekében.
Az alábbiakban ismertetésre kerülnek azon megoldások, amelyek alkalmasak lehetnek az anonimitás biztosítására, valamint a vagyon védelmére, hatékony kezelésére.
1. Megoldás: bizalmi vagyonkezelés (bvk)
A vagyon összetétele és a végső tulajdonos személye nem nyilvános
A bizalmi vagyonkezelési jogviszony olyan szerződéses konstrukció, amelyben a vagyonrendelő (azaz az eredeti tulajdonos) meghatározott vagyont, illetve vagyontárgyakat – ingyenesen – átad a vagyonkezelő részére azzal a céllal, hogy azokat a vagyonkezelő kezelje, és az abból származó hozamokat, illetve magát a vagyont a kedvezményezett(ek)nek kiadja.
A hazai szabályozás lehetővé teszi, hogy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye ugyanaz lehessen, vagy a vagyonrendelő által kontrollált jogi személy (akár egy általa létrehozott társaság) lássa el a vagyonkezelői funkciót. Ennek eredményeképpen a vagyonrendelő képes megtartani a vagyon feletti tényleges kontrollt, miközben az adott vagyon kikerül a közvetlen tulajdonából, ezáltal növelve a vagyonvédelmet és csökkentve az adatnyilvánosságot.
Mivel a bvk struktúrában szereplő vagyon, illetve vagyontárgyak nem képezik többé a vagyonrendelő tulajdonát, ezek mentesülnek a vagyonrendelő személyét érintő jogi, pénzügyi és öröklési kockázatoktól. A bizalmi vagyonkezelésbe átadott vagyonelemek nem képezik a hagyaték részét sem, így a hagyatéki eljárással összefüggő adminisztrációs terhek – valamint például a kötelesrész iránti igények – jelentős mértékben elkerülhetők.
A bizalmi vagyonkezelés konstrukció emellett adózási szempontból is előnyöket kínál. A bvk keretében lehetőség van a vagyontárgyak – különösen társasági részesedések – piaci értékre történő felértékelésére, valamint megfelelő feltételek teljesülése esetén az átruházás és a hozam jövedelemadó-mentességének biztosítására. A bvk-ba bevitt értékpapírok továbbá elhelyezhetők tartós befektetési számlán (TBSZ), amely konstrukció a magánszemély kedvezményezettek számára biztosítja a hozam adómentességét.
2. Megoldás: befektetési alap
Az alap befektetőjének személye nem jelenik meg a vagyon nyilvános tulajdonosaként
A befektetési alap olyan, a tőkepiacról szóló jogszabály által szabályozott vagyonkezelési konstrukció, amely nemcsak intézményi, hanem magánvagyoni célokat is képes kiszolgálni. Az alap eszközeinek jogi tulajdonosa maga a befektetési alap, amelyet a befektetési alapkezelő működtet. A befektető jogosultsága a hozamra a befektetési jegyek tulajdonjoga alapján áll fenn.
A szabályozási környezet sajátosságainak eredményeképpen a befektetési jegy tulajdonosának személye nem kerül feltüntetésre nyilvánosan az alap vagyonát érintő dokumentációkban vagy nyilvántartásokban. Ezáltal a struktúra kiválóan alkalmas arra, hogy az eszközöket a végső befektető anonimitásának megőrzése mellett kezelje.
A befektetési alap struktúrája továbbá lehetőséget teremt arra is, hogy a befektető egyéb vállalkozásaival való kapcsolatától elkülönítve kezelje a vagyont. Ez KKV határértékek számítása, valamint kapcsolt vállalkozási viszonyok értékelése szempontjából is nagy előnnyel járhat.
A befektetési alapot teljes körű adómentesség illeti meg, amely jelentős rugalmasságot biztosít az adótervezésben. A befektetési alap konstrukció – különösen magánalapként való kialakítása esetén – lehetőséget nyújt olyan strukturált befektetések létrehozására, amelyek a kedvezményezettek személyére vonatkozó információk nyilvánosságát minimális szintre szorítják vissza.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a befektetési alap, valamint az azt kezelő alapkezelő létesítése engedélyköteles tevékenység, amely az MNB engedélye alapján, hosszadalmas eljárás keretében valósulhat meg. Ennélfogva ez a struktúra jellemzően csak jelentősebb mértékű vagyon esetén tekinthető költséghatékony megoldásnak.
3. Megoldás: nemzetközi megoldások
Joghatóságonként eltérő szabályozási előnyök kihasználása a vagyontervezés során
A vagyonvédelmi és anonimitást biztosító megoldások nem kizárólag belföldi keretek között alkalmazhatók. A nemzetközi jogi és pénzügyi környezet lehetőséget biztosít olyan megoldások igénybevételére, amelyek jogbiztonság, adóhatékonyság, valamint információhozzáférés szempontjából előnyösebbek lehetnek a magyar jog szerinti konstrukcióknál.
Az ilyen megoldások között szerepelhet többek között (a vagyontervezés céljaitól függően):
- külföldi holding társaság,
- angolszász jog alapján létrehozott trust,
- német vagy liechtensteini Stiftung.
Ezek mindegyike hatékony megoldást nyújthat magas jogbiztonság mellett, illetve igénybevételük csökkenti a vagyon földrajzi kitettségét is.
A nemzetközi struktúrák alkalmazásával elérhető cél továbbá – a földrajzi kitettség csökkentése mellett – az országkockázat mérséklése is. E célból már egy külföldi bankszámla megnyitása is érdemi védelmet nyújthat.
A nemzetközi vagyontervezési struktúrák alkalmazásával jelentős adóelőny érhető el, mivel számos állam biztosít teljes vagy részleges adómentességet bizonyos vagyontervezési megoldások részére. Fontos azonban, hogy a magyar jog szerinti adókötelezettségek érdemi és kockázatmentes csökkentése külföldi struktúrák alkalmazásával jellemzően csak korlátozott mértékben lehetséges.
A nemzetközi megoldások alkalmazásának természetesen vannak költségvonzatai, és megvalósításuk megfelelő jogi és adószakértői támogatást igényel. Megjegyzendő továbbá, hogy noha Magyarország részese számos nemzetközi információcsere-egyezménynek, a külföldi cégek könyveléséhez, bankszámláihoz, valamint tulajdonosi szerkezetéhez való hatósági hozzáférés a mai napig korlátozottabb, mint a belföldi struktúrák esetén. Ez az aspektus szintén releváns lehet vagyontervezési szempontból.
Érdekli a generációváltás, a bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelő alapítvány? Mi segíthetünk!
Telefon: +36 1 889 2800
E-mail: info@vagyontervezes.hu
Web: vagyontervezes.hu