Az adóhatósági ellenőrzések célja, hogy biztosítsák a jogszabályok betartását és megakadályozzák a jogosulatlan adóelkerülést, ám a gyakorlatban ez a folyamat gyakran túlzottan nagy terhet ró a vállalkozásokra.
Sok esetben még azok a cégek is egy adóellenőrzés kereszttüzébe kerülhetnek, amelyek minden adókötelezettségüknek maradéktalanul eleget tettek. Az ilyen helyzetek nemcsak időigényesek és költségesek, hanem üzleti szempontból is komoly problémákat okozhatnak a vállalkozások működésében. Az alábbi cikkünkben részletesen bemutatjuk az adóhatósági ellenőrzések közvetlen hátrányait, kitérve arra, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a cégeknek, ha az ellenőrzést követően negatív megállapításokat tartalmazó határozat születik. Külön elemezzük azokat a következményeket is, amikor az adóhatóság adóhiányt vagy egyéb szankciókat állapít meg, hiszen ezek nemcsak pénzügyi terhet jelentenek, hanem a vállalkozás hírnevét és hosszú távú működését is veszélyeztethetik. A cikk záró részében pedig részletesen ismertetjük, milyen lehetőségek állnak a cégek rendelkezésére a jogorvoslat során, ha bírósági úton kívánják megtámadni az adóhatóság döntését. Az elsődleges célunk, hogy segítsünk a vállalkozásoknak jobban megérteni az adóellenőrzések folyamatát, elkerülni a leggyakoribb buktatókat, és felkészülten reagálni a negatív megállapításokra.
- Az adóellenőrzés hátrányai
Az adóhatósági ellenőrzés összeszedett, nyugodt és tervezett hozzáállást igényel a vállalkozások részéről, azonban bizonyos hátrányos tényezők még így sem kerülhetők el teljes mértékben.
Az adóellenőrzések menedzseléséhez elengedhetetlen, azonban legtöbbször nagy idő-, energia- és költségráfordítással járó feladatai közé tartoznak:
- a szükséges iratok összegyűjtése, áttekintése, rendszerezése és kiválogatása,
- az ellenőrzési cselekményeken való részvétel,
- a könyvelővel, az adótanácsadókkal, a jogi képviselőkkel, illetve az adóeljáráshoz értő szakértőkkel való folyamatos konzultáció.
Rendszeres jelenség, hogy a hatósági ellenőrzések okozta teher miatt a napi üzleti tevékenységek háttérbe szorulnak, az adóellenőrzés „átvészelése” lesz a fő motiváció. Ez különösen igaz abban az esetben, ha az adóhatóság igénybe veszi a jogszabályilag megengedett leghosszabb ellenőrzési időtartamot (1 év).
A jóhírnév és általában a goodwill már ebben a szakaszban is könnyedén károsodhat: ha az adóhatóság például megkeres egy beszállító partnert egy irat átadásával kapcsolatban az a „biztonság kedvéért” sokszor felmondja az adózóval fennálló szerződését.
Emellett az adóellenőrzés gyakran a munkavállalók oldaláról is bizalomvesztést okozhat, ami a munkáltató iránti lojalitás megrendülését jelenti. Egy dolgozó rosszul időzített felmondása pedig könnyen eredményezhet további felmondásokat és üzleti nehézségeket.
Tanulságok, javaslatok, trükkök
A vállalkozásoknak kiemelten fontos az átlátható és precíz adózási gyakorlat kialakítása és fenntartása, amelynek érdekében célszerű szakértőt bevonni az adózás szempontjából releváns üzleti folyamatokba, különös tekintettel arra, hogy mi legyen a céges protokoll egy esetleges adóellenőrzés során, vagy hogyan érdemes a partnereket ellenőrizni. Emellett a vállalkozásoknak tanácsos rendszeres auditokat végezniük, hogy kiszűrhessék és javíthassák az esetleges hibákat még az ellenőrzést megelőzően.
Ha cégvezetőként látjuk, hogy az adóhatóság megbízólevelet küldött a céges tárhelyre, akkor – amíg át nem vesszük azt – jó lehetőség az esetleges hibák kijavítására az önellenőrzési szándék bejelentése. Ennek segítségével az adóhatóság által már elrendelt adóellenőrzéstől függetlenül is marad 15 napunk arra, hogy önellenőrzést adjunk be.
Nagyon fontos, hogy a cég már a kezdetektől tanácsadó bevonásával kommunikáljon az adóhatósággal és együtt alakítsák ki a követendő stratégiát.
- Az adóhatóság határozati megállapításainak negatív következményei
Amikor az adóhatóság a határozatában adóhiányt, késedelmi pótlékot, adóbírságot állapít meg, azok sokszor pénzügyileg olyan nagy terhet jelentenek, amelyet a vállalkozás nem képes teljesíteni. Ez természetesen előfordulhat olyan esetekben is, amikor cégvezetőként jóhiszeműen, kellő körültekintéssel jártunk el. Az adóhatóság egy eltérően értelmezett jogszabályi rendelkezés miatt vagy egy éppen változó ellenőrzési gyakorlatra tekintettel bármikor hozhat minket olyan helyzetbe, amikor harcba kell szállnunk az igazunk bizonyítása érdekében.
Az adóhatósági megállapítások következtében az alábbi negatív hatások érhetnek:
- a vállalkozás kikerül az adóhatóság által vezetett „köztartozásmentes adózói adatbázisból” (KOMA), sőt bizonyos értékhatár felett „megbízható adózó” státuszát is elveszíti.
- a vállalkozás – a megállapítások jellegétől és azok végrehajtásának állásától függően – felkerül a „feketelisták” néven emlegetett adatbázisokba, amelyeket a vállalkozás üzleti partnerei is láthatnak, és megszakíthatják az üzleti kapcsolatot.
- amennyiben a vállalkozás a tevékenysége folytán kötelezett volt EKAER-biztosítékot fizetni, akkor a biztosíték összegét az adóhatóság felhasználhatja a vállalkozás tartozásának kiegyenlítésére, amit vissza kell pótolni a további működés érdekében.
Ezek a következmények a pénzügyi-finanszírozási tervezést gyakorlatilag meghiúsítják: a hitelképesség, valamint a (közbeszerzési) pályázatok, támogatások igénybevételének alapvető feltétele a köztartozásmentességet tanúsító, ún. „nullás” adóigazolás, amelyet ebben az esetben nem állít ki az adóhatóság. A hatósági megállapítások következtében a vállalkozások könnyen kiszorulhatnak a piacról, üzleti tevékenységük pedig teljesen ellehetetlenülhet.
A végleges (jogerős) megállapítások végrehajtása és a felszámolási eljárás
Az adóhatóság a fennálló köztartozás behajtása érdekében megindíthatja a társaság vagyonára irányuló végrehajtást, valamint fizetésképtelen esetén kezdeményezheti a felszámolási eljárás lefolytatását. Ezek az eljárások megjelennek a Cégközlönyben, így bármely üzleti partner számára könnyen hozzáférhetővé válnak. A bankok a végrehajtási vagy felszámolási eljárás miatt felmondhatják a kölcsönszerződéseket, a munkavállalók pedig akár tömegesen felmondhatnak.
Ha a vállalkozás túl is éli ezt a szakaszt, gyakran a nulláról kell újraépítenie a korábbi üzletmenetét: új kapcsolati hálót, beszállítói, partneri kört kell keresnie és visszaszereznie a jóhírnevét.
Tanulságok, javaslatok, trükkök
A hatósági megállapításokkal szemben nem minden esetben a költséges és időigényes jogorvoslat jelenti a legkedvezőbb megoldást — különösen akkor, ha a szakértők szerint az ügy jogalapja gyenge lábakon áll. Bizonyos esetekben az adóhatóság is mérsékelheti az anyagi terheket, például fizetési halasztás vagy részletfizetés engedélyezésével. Ez nem ritka eljárás, hiszen az adóhatóságnak is az az elsődleges érdeke, hogy a megállapított adókülönbözet végül befusson az államkasszába.
Egy másik stratégia lehet, ha az adóhatósági megállapítások közül kifejezetten az adóbírságot próbáljuk meg csökkenteni. Erre jelenthet megoldást az ún. „feltételes adóbírság kedvezmény”, amellyel – ha lemondunk a NAV fellebbezés lehetőségéről és az adókülönbözetet is befizetjük – a kiszabott adóbírság 50%-kal mérsékelhető.
A végrehajtás terheit is számos módon mérsékelhetjük, például:
- elérhetjük a végrehajtás felfüggesztését vagy megszüntetését, ezen eszközök nagy része pedig külön-külön is érvényesíthető az egyes végrehajtási cselekmények esetében.
- végrehajtási kifogással tiltakozhatunk a végrehajtó jogellenes végrehajtási intézkedéseivel szemben.
- rész: Az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata
Habár a kifogásolt jogszabálysértéstől függően előfordulhat, hogy a másodfokú adóhatóság hatályon kívül helyezi az elsőfok döntését, mégis az első adóhatóságtól független plénum előtti jogorvoslati lehetőséget a közigazgatási bíróság felülvizsgálata jelenti.
Ennek következtében az adózók számára nem kedvező, hogy az adóhatóság másodfokú határozata főszabály szerint jogerősnek és ennél fogva végrehajthatónak minősül. Ez akkor is fennáll, ha az adózónak még lehetősége van, hogy a határozatot bíróságon támadja meg.
Így már többször előállt az a visszás helyzet, hogy miközben a határozati megállapítások jogszerűségéről még javában folyik a jogvita a bíróság előtt, az adóhatóság már különböző végrehajtási intézkedéseket foganatosít. Így könnyen lehet, hogy mire a közigazgatási per (illetve az azt követően egyéb eljárások, mint a kúriai felülvizsgálat vagy egyes alkotmánybírósági eljárások) eredményre jut, addigra az adózó cég már felszámolás alatt áll. Ez azt jelenti, hogy még a per lezárulta előtt elveszítjük a kontrollt a cégünk felett, amely a per kimenetelére is kihatással lehet.
Ezek elkerülésére nyújt megoldást az ún. „azonnali jogvédelem”, amiben kérhetjük a bíróságtól, hogy a per lezárultáig ne lehessen végrehajtani a határozatot. Ennek kérelmezése azonban nem egyszerű feladat pont az adóhatósági megállapításoknak köszönhetően. Az adózó cég anyagi helyzetének részletes, dokumentumokkal is alátámasztott bemutatása által ugyanis arról kell meggyőznünk a bíróságot, hogy a cégünk működik, pénzügyileg stabil, árbevételt és nyereséget termel, amely miatt a végrehajtás elhalasztása a későbbiekben sem akadályozza az adóhatóság követeléseinek megtérülését. Emellett azt is be kell bizonyítani, hogy az azonnali végrehajtás mindezek ellenére is vissza nem fordítható károkat okozna a cégünknek.
Az azonnali jogvédelmet legkorábban a keresetlevél beadásával egyidejűleg kérelmezhetjük, amire jogszabályilag 30 nap áll a rendelkezésünkre a másodfokú határozat kézbesítésétől számítva. Az adóhatóság viszont csak 15 napos határidővel hívja fel az adózót a megállapított fizetési kötelezettségek teljesítésére a másodfokú határozat kézbesítésétől számítva. Ezt követően (tehát a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 16. naptól) az adóhatóság bármikor végrehajtást kezdeményezhet. Tehát, amennyiben élni szeretnék a 30 napos keresetindítási határidővel, akkor azt kockáztatjuk, hogy az adóhatóság még azelőtt megindítja a végrehajtást, hogy egyáltalán kérelmeztük volna az azonnali jogvédelmet a bíróságtól.
A bírósági eljárás időigényessége és anyagi terhei, valamint az adóhatósági végrehajtásnak való állandó kitettség ellenére a bírósági felülvizsgálat mégis egy nagyon fontos eszköz, amely legtöbbször a cégek számára az utolsó esélyt jelenti.
Tanulságok, javaslatok, trükkök
Adózóként a bírósági eljárás előtt az egyik legfontosabb cél, hogy elérjük az adóhatósági határozat végrehajtásának felfüggesztését. Éppen ezért érdemes a 30 napos keresetindítási határidőt megelőzően, már 15 napon belül benyújtani a keresetlevelet, kiegészítve az azonnali jogvédelem iránti kérelemmel. Fontos tudni, hogy szükség esetén a benyújtott keresetet a keresetindítási határidőig, sőt bizonyos mértékig akár az első tárgyalásig is lehetséges módosítani.
Azzal is egy kis időt nyerhetünk magunknak, hogy a bíróság az azonnali jogvédelem iránti kérelemről az adóhatóságot is értesíti, amely a kérelem elbírálásáig nem foganatosíthat végrehajtási cselekményeket.
Az azonnali jogvédelem az eljárás során bármikor kérelmezhető: így ha a bíróság az eljárás elején el is utasítja a kérelmünket, az eljárás előrehaladtával – a körülmények vagy a jogi helyzet bármilyen okból történő változásával – könnyen dönthet másképp és utóbb elrendelheti az azonnali jogvédelmet. Ebből kifolyólag érdemes a kérelmünket az eljárás során újra és újra előterjeszteni.
NAV ellenőrzés vagy adóper folyik cége ellen? Vegye fel a kapcsolatot tapasztalt adójogász kollégáinkkal!
Weboldal: kopogtatanav.hu
E-mail: info@kopogtatanav.hu
Telefon: +36 1 889 2800