Március 17-től hatályba lépett a profitplafon, amely 30 alapvető élelmiszer árrését szabályozza. Az intézkedés célja, hogy megakadályozza a kiskereskedelmi láncok tisztességtelen árazási gyakorlatát és csökkentse a lakosság terheit. Az első ellenőrzések szerint az árak máris mérséklődni kezdtek, és a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a változásokat.
Mit jelent a profitplafon és kiket érint?
A kormány által bevezetett profitplafon 30 alapvető élelmiszerkategóriára vonatkozik, köztük a tejtermékekre, zsiradékokra, pékárukra és egyéb, a mindennapi fogyasztás szempontjából fontos termékekre. A szabályozás értelmében:
- Az érintett termékek árrése nem haladhatja meg a januári átlagot.
- Ha egy termék árrése 10 százalék felett volt, azt kötelezően csökkenteni kell.
- Az intézkedés eredményeként az élelmiszerek ára átlagosan több mint 10 százalékkal csökkenhet.
A profitplafon célja, hogy az élelmiszerek ára ne emelkedjen indokolatlanul, és a kereskedelmi láncok ne tudjanak extraprofitot realizálni a fogyasztók kárára.
Az érintett 30 alapvető élelmiszer listája:
- Csirkemellfilé
- Csirkecomb
- Csirkefarhát
- Csirkeszárny
- Egész csirke
- Pulykamellfilé
- UHT tej, 1,5%
- UHT tej, 2,8%
- ESL tej, 1,5%
- ESL tej, 2,8%
- Étolaj
- Margarin
- Sertészsír
- Vaj
- Finomliszt
- Rétesliszt
- Késői burgonya
- Kristálycukor
- Sertéscomb
- Sertéskaraj
- Sertésoldalas
- Sertéstarja
- Tojás
- Tejföl
- Trappista
- Tehéntúró
- Natúr joghurt
- Gyümölcs joghurt
- Fokhagyma
- Párizsi
Az első napok tapasztalatai
A bevezetés utáni első ellenőrzések azt mutatják, hogy az üzletek jelentős része alkalmazkodott a szabályozáshoz. Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a hétfői ellenőrzések során 60 üzletet vizsgáltak, és máris érzékelhető az élelmiszerárak csökkenése. A kormány kiemelte, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) is folyamatosan ellenőrzi a rendelet betartását, és a szabályszegőkre pénzbírságot vagy akár üzletbezárást is kiszabhatnak.
Milyen hatása van az árrésstopnak?
A profitplafon hatására átlagosan 16 százalékkal csökkent az érintett élelmiszerek ára – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A legjelentősebb árcsökkenések az alábbi termékcsoportoknál figyelhetők meg:
- Tejtermékek (tej, joghurt, tejföl, túró) – akár 50 százalékos csökkenés
- Zsiradékok (vaj, margarin, étolaj) – jelentős ármérséklődés
- Pékáruk és egyéb alapvető élelmiszerek – érzékelhető árcsökkenés
A miniszter hangsúlyozta, hogy az árcsökkenés mértéke még tovább nőhet, mivel a boltokban még zajlanak az átárazások.
Hogyan reagálnak a kereskedők?
A Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a szabályozás váratlanul érte a kiskereskedelmi láncokat, és sok bolt még keresi a módját, hogyan alkalmazkodjon a rendelethez. Több nagy üzletlánc már elkezdte az árak módosítását, de vannak olyan termékek is, amelyeknél nem történt árcsökkenés – például ott, ahol a januári árrés amúgy is 10 százalék alatt volt.
Az OKSZ szerint a kereskedők hosszú távon beszállítói oldalról várnak árengedményeket, mert a boltok árrésének korlátozása mellett az alapanyagárak változása is nagyban befolyásolja a végső fogyasztói árakat.
Mi várható a következő hónapokban?
A profitplafon május 31-ig van érvényben, ezt követően a kormány felülvizsgálja az intézkedés eredményeit, és dönt a további lépésekről. Ha a szabályozás nem hozza meg a kívánt hatást, vagy a kereskedelmi láncok megpróbálják kijátszani a rendeletet, a kormány további szigorításokat is bevezethet.
Az NGM közleménye szerint, ha a kiskereskedelmi láncok nem tartják be a szabályozást, akkor az árrésstopot kiterjesztik minden élelmiszerkategóriára. Ha ez sem bizonyul hatékonynak, akkor a kormány végső lépésként a hatósági árak újbóli bevezetésére is kész.
A következő hetekben érdemes figyelni az árakat, hiszen a változások folyamatosan zajlanak, és az új szabályozás minden vásárlót érint.